11+1 téma amit kezdőként a növényápolásról jó tudni
MENTES VIRÁG, ADRIFLOWERS·2021. SZEPTEMBER 9. SZERDA·OLVASÁSI IDŐ: 10 PERC, Kezdő növénytartóként vannak alap „szabályok” amiket érdemes betartanunk ahhoz, hogy sokáig, szép, és egészséges növényeink lehessenek. Elsőre ijesztő talán és bonyolult ennyi mindent megjegyezni, de idővel már gondolni sem fogunk ezekre a dolgokra, annyira automatikusan tudni fogjuk, mi válik előnyére, a növényeinknek. A növényápolásnak fontos "szabályai" vannak, de nem kell bonyolult dolgokra gondolnunk, csak meg kell jegyeznünk, hogy mit szeret a növényünk, és ezek alapján kiválasztani a neki megfelelő helyet, vagy "táplálékot".
0.-ik lépés:
Az első és a legfontosabb, hogy megismerjük a növényünket, ha nem is név szerint, de legalább a fajhoz való tartozását. Amennyiben már tudjuk, hogy a növényünk egy orchidea, kaktusz, vagy egy pozsgás, már hozzáférhetünk egy bizonyos alap szintű információhoz. Amikor ezzel már bővebben megismerkedtünk, térképezzük fel /gondoljuk át/ lakásunk, udvarunk adottságait, pára, napsütés, stb szempontok alapján, és így válasszunk a kis jövevénynek helyet.
Ne elégedjünk meg ennyivel!
Minél jobban megismerjük a növényünket, és az igényeit, annál jobban fogja érezni magát nálunk!
A növények besorolhatóak ezekbe a fent említett csoportokba /persze ettől sokkal többe/, de ez nem mindig elég. Az orchideáknak pl. van még ezen belül 3-4 külön kezelést igénylő csoportja. Ilyen pl: lepke orchidea, pók, vagy Brassia orchidea, Vanda orchidea, Cymbidium, vagy Dendrobium. A tartási körülmények nagyon hasonlóak, de azért van eltérés. Pl: ha a Cymbidium, vagy a Dendrobium nem kapja meg a megfelelő hideg hatást, akkor nem fog virágozni nekünk. Egy másik jó példa lehet a kaktuszok családja. Itt nagyon sok növény tartása szinte ugyanaz, de ez alól is van egy-két kivétel. A pálcika kaktusz például egy kaktusz-féle, de teleltetni szobában kell, és nem hidegben ahogy a legtöbb kaktusz társát.
Nem kell megijednünk! Ha azt hisszük, hogy ez egy bonyolult dolog, akkor tévedünk! Persze elsőre elveszhetünk az információk világában, de minél jobban telik az idő, annál kevésbé fogunk gondolkodni az egyes növényeink igényein. Amikor hűl az idő, már fogjuk tudni, hogy pl: a Sivatagi rózsánknak 15 fok alatt már bent van a helye.
Növények vásárlása: https://www.adriflowers.hu/
Most pedig néhány alapszabály:
1: Locsolás:
A legnagyobb veszélyt mi jelentjük a növényünk számára, azzal, hogy a legtöbbször kilocsoljuk. Sokszor száraznak tűnik a föld, ezért meglocsoljuk, akkor is, ha egyébként tudjuk, hogy „nem lenne itt az ideje”. Próbáljuk meg kiismerni a növényünket, állítsuk be a locsolási szokásainkat az időjáráshoz, és ne locsoljunk időközben! Persze kivételek lehetnek, mondjuk éjszaka 10 fok, vagy kicsit kevesebb van, nappal még 20 felett, néha 25. Én ekkor még kint hagyom a hibiszkuszokat, és van kint nagyobb Adenium, és Pluméria is. Ilyenkor heti 2-szer locsolom őket /pl:hibik/, de ha rájuk nézek és látom, hogy kókad a levelük, akkor kapnak kis vizet, de csak egy kortyot! Az Adenium, és Pluméria ilyenkor már szigorúan csak heti 1-szer kap inni.
Tippek egyes növények locsolásához:
Általánosságban igaz minden növényre, hogy ha nincsen levele, mert lehullajtotta, akkor nem kaphat egy csepp vizet sem!
- orchideák: heti 1-szer locsolás, kizárólag a közegre, minden második héten áztatás /télen 15 perc, nyáron lehet tovább is/, A vékony gyökerű orchideákat ettől eggyel többször, tehát hét közben még 1-szer kapnak vizet. Nyáron, a teraszon, nagy melegben akár naponta is locsolom őket.
- plumériák: télen 2 hetente kicsi víz, ha nincs levél, akkor semmi! Nyáron, a teraszon, nagy melegben naponta is locsolom őket, amikor éjszaka már csak 10-15 fok van, de nappal meleg, akkor heti 1-szer keveset!
- adeniumok: télen 2 hetente kicsi víz, ha nincs levél, akkor semmi! Van, hogy 2-3 hónapig nem kapnak vizet! Nyáron, a teraszon, nagy melegben naponta is locsolom őket, de ekkor sem áztatom el a földet, amikor pedig éjszaka már csak 10-15 fok van, de nappal meleg, akkor heti 1-szer, kétheti 1-szer keveset!
- hibiszkuszok: lakásban 20-22 fokon heti 1-2, kint amikor nagy meleg van, napi 1-szer, éjszaka hidegebb, de nappal meleg van, akkor heti 2-3, de keveset!
- cserepes hortenzia: 2 naponta, ha éjszaka már hűvös, de nappal még meleg van, egyébként naponta, 5-10 foknál, már csak nagyon kevés víz!
- azálea: heti 1-szer, ha éjszaka már hűvös, de nappal még meleg van /árnyékban van/, egyébként naponta, 5-10 foknál, már csak nagyon kevés víz!
- sétány rózsa: napi, akkor is, ha éjszaka már hűvös, de nappal még meleg van, 5-10 foknál, már csak nagyon kevés víz!
- kaktuszok: heti 1x, ha éjszaka már hűvös, de nappal még meleg van, október végétől március elejéig semmi víz!
- pozsgások: heti 1x, ha éjszaka már hűvös, de nappal még meleg van, október végétől március max. havi 1x kicsi víz!
2: Ültetőközeg, ültetés:
Én minden növényt, amit megvásárolok, ahogy hazaviszem, rögtön átültetem. A minél hamarabb azt jelenti, hogy a növényt hagyom 1 napig akklimatizálódni, és természetesen, amikor időm van rá. A virágzás alatt lévő növényeket is érdemes átültetni. A gyökerek sokszor meglepetéseket rejtenek. Pl., ha már elkezdett rothadni a gyökér, de ezt nem látjuk a föld-közeg feletti részen. Amikor kivesszük a növényt, és nem sértjük meg a gyökereit, majd óvatosan leszedjük róla a használt közeget, a növénynek nem ártunk semmit. Ha rossz gyökerű növénnyel találkozunk, azokat a megfelelő levágás-fertőtlenítés után újra beültethetjük. Én mindegyikkel ezt teszem. Egyébként az ültetés mindig tavasszal történjen, ha nincs különösebb okunk rá. Mindig csak 1 számmal legyen nagyobb az új cserép a réginél.
Fontos a jó minőségű föld, vagy ültetőközeg! Itt sem kell elkezdenünk rögtön aggódni, hogy akkor most melyik jó, és melyik nem. Én is fogok ajánlani márkaneveket, de egy-két virágos csoportban a közösségi felületeken, sokan említik, ezt, vagy azt a márkát, ami bevált nekik. Szerintem ezekre nyugodtan lehet hagyatkozni. A föld kiválasztása a növény igényeinek megismerése után kezdődjön. A legtöbb nagy áruházban, de gondolom a virág boltokban is lehet már kimondottan a növényünk számára megfelelő földet találni. Van már citrusokhoz, kaktuszokhoz, muskátlihoz, rhododendronhoz, stb… Az orchideák semmilyen fajtája nem ültethető földbe. Nekik egy közeg való, amiből én a Hochwertiges – t /ez a neve/ ajánlom. Amennyiben ezt nem sikerül beszereznünk, akkor is van még 1-2 alternatíva, de sajnos a minőség sokszor nem a legjobb. Sok növényünk igényli az összetett /kevert/ közeget. Ez növénycsoportonként változik. A kaktuszoknak pl. jó az üzletekben is kapható földkeverék, de én ezt még kiegészíteném egy kis sóderrel /nem homok!/, és jöhet ehhez még egy kis Zeolitot /ásványi anyag/. Van egy macskaalom, ami kimondottan csak ebből áll: /Biolux/.
Nálam, a jegyzeteimben, vagy a növények oldalán ahol meg is vásárolhatóak, minden egyes növényre, amivel én valaha foglalkoztam, megtaláljátok a megfelelő föld ajánlást, az egyéb tartási körülmények mellett.
Vannak olyan közegek is, amik első hallásra egy kezdőnek ismeretlenek lehetnek, és a növény tartása is bonyolultabbnak tűnik e miatt /moha, agyaggolyó/, de idővel lassan, mint minden más információ, már ez is ismerős és használható alternatíva lesz a növénybarátoknak. A különböző közegekről olvashatsz itt:
link: https://www.adriflowers.hu/kiegeszitok/ulteto-kozegek
3: Fény, vagy árnyék:
Miután megvettük a megfelelő ültető közeget növényünknek, tudjuk meg, hogy ő milyen helyen szeretne lakni. Vannak fényt, vagy akár tűző napot is kedvelő növények: Sivatagi rózsa, Pluméria, Hibiszkusz, Kaktusz, Leander. Vannak kimondottan árnyékot kedvelő növények: anyósnyelv félék, hortenzia, azálea.
Amennyiben rossz helyre tesszük növényünket előfordulhat, hogy levele megég, vagy éppen az ellenkezője, nem fejlődik a kevés nap miatt megfelelően.
4: Helyváltoztatás:
bár sokan azt mondják erre sok növény érzékeny lehet, nekem nem ez a tapasztalatom. Amennyiben rendelünk egy növényt egy shopból /www.adriflowers.hu/, vagy hazavisszük egy üzletből, gyakran előfordul, hogy növényünk megsínyli ezt. A leghisztisebb növény, amit ismerek az a Hawaii pálma. Előfordulhat levél sárgulás, a növény ledobja a virágot, stb. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy átmeneti idő után a növényeink kiheverik ezt a megpróbáltatást, ami az igazi környezetváltozást jelenti az én szememben. A másik ilyen az, amikor a szobából kivisszük, vagy behozzuk az udvarról a növényt. Ilyenkor előfordulhat a fentebb említett levél, vagy bimbók ledobálása. Adjunk ilyenkor kis időt a növénynek, és magához fog térni!
A lakáson belüli áthelyezésre, vagy az udvaron ide-oda pakolásra nem reagálhatnak rosszul a növényeink, kivéve, ha egy olyan helyet találtunk nekik, amit ők nem szeretnek.
5: Metszés, és az elhalt részek eltávolítása:
a metszés nagyon fontos lehet egyes növények életében. Sokszor, főleg kevés fény hatására, megnyúlhatnak egyes növényeink szárai, de más okból kifolyólag is szükség van sok növénynél a metszésre. A metszésről találhatsz itt videókat:
https://www.youtube.com/channel/UCJKy8PkbdYaXDwpidbueG6g/search?query=metsz%C3%A9s
Én a metszést leggyakrabban az esztétikai érzékemre hagyatkozva végzem el. A metszés helyétől a növények kis idő elteltével elágaznak. Ez sűríti, bokrosodásra készteti a növényt. Az elhalt, elszáradt növény ágak, levelek, virágok eltávolítása viszont már nem csak esztétikai késztetés kell, hogy legyen! Az ilyen részek eltávolításával komolyabb gombabetegségeket is megelőzhetünk, úgyhogy néha amikor gyönyörködünk a növényeinkben, fogjuk meg a metszőollót és a nem „oda való” elhalt rész nyugodtan vágjuk le.
A metszésre egyébként a legtöbb esetben ősszel, vagy tavasszal kerüljön sor, de inkább tavasszal. A tavaszi metszés kicsit késlelteti a virágzást ugyan, de egészségesebb a növény számára. Én szoktam ősszel is metszeni 1-1 növényemet. Ilyen pl: rózsa /nem alacsonyra, max 40 cm körülire/, vagy a leander, ha ebből esetleg gyökereztetni szeretnék, bár tavasszal ennek is nagyobb az esélye. Év közben csak az elhalt növényrészek, illetve elszáradt virágok eltávolítására van szükség.
6: Mérgező növények:
A növények nagy része mérgező hatású amennyiben az egyes részeket megrágjuk, lenyeljük. Bőrirritációt, vagy a szem kipirosodását okozhatja egyes növények nedvei. A legnagyobb veszélyben itt a gyermekek, és a kisállataink lehetnek. Megmondom őszintén én mindig kisállatokkal együtt éltem, és élek, de ebből kifolyólag soha nem volt még problémám. Volt, hogy egy-egy cicám szívesen megkóstolt volna egy növényemet, de akkor mindig erőteljesen rászóltam, hogy ezt nem szabad, és ekkor általában nem is folytatták növényevő tevékenységüket. A szabadban is élő kisállatok sokszor találnak maguknak ösztönösen olyan fűfélét, ami számukra megfelelő. Néha nekik az emésztésükhöz szükségük van erre. Amennyiben kijárnak az udvarra, vagy teljes egészében ott élnek, megoldják maguknak ezt a problémát, de télen, vagy ha a kisállat teljes egészében a lakásunkban él, akkor szükség lehet ennek a pótlására. Ezt egy nagyon egyszerű módon megtehetjük. vásárolunk egy cicafű nevű füvet. Ez természetesen cicáknak és kutyáknak is megfelelő. Nálam a shopban is kapható: https://www.adriflowers.hu/cicafu
Amikor megvásároltuk, bontsuk ki a cserepet, és locsoljuk meg a földet. Tegyük lehetőleg meleg helyre, és rövid időn belül kibújik a saját készítésű cicafüvünk. Sokszor ezt nem feltétlenül kedvelik cicáink, de ebben a cikkben találhattok tippeket a megkedveltetésre: https://www.adriflowers.hu/jegyzetek/cicafu-67
A gyermekek védelme természetesen még ettől is fontosabb, de azt hiszem, erre nem kell külön hosszú sorokat szentelnem ebben az írásomban. Minden felnőtt megfelelőképpen el tudja látni gyermeke védelmét szerintem ez ügyben is. A legfontosabb természetesen, hogy a gyermek semmilyen körülmények között, ne tudjon egyik dísznövényünkből sem „falatozni”!
7: Fontos a páratartalom?
Azt gondolnánk, hogy hazavittük, megismertük, átültettük, és elhelyeztük a megfelelő helyre a növényünket, és már készen is vagyunk!
A legtöbb esetben ez tényleg így is van, de! A növények az esetek legnagyobb számában párakedvelőek. Sok lakásban a páratartalom csak 30-40%-ot éri el. Igazából ez nem csak a növényeknek nem megfelelő, de nekünk, embereknek sem egészséges. A megfelelő a 60-70%-os páratartalom lenne, de vannak egyes növények, amelyek még ettől is magasabb párában szeretnek élni.
Az orchidea, tillandsia, pl. kimondottam magas párát szeret, de nem biztos, hogy ha a sivatagi rózsánkat ezek a növények mellé tesszük, akkor jól fogja érezni magát. Nálam, a jegyzetek között a növények leírásában említem, ha egy növény nem párakedvelő. Igazából ez a sivatagi rózsára sem teljesen igaz, de a pára és a 20 fok körüli hőmérséklet együtt, már káros lehet neki.
A lakásunk mennyire párás? Ezt egy viszonylag olcsó eszközzel /kb. 3-4 ezer Ft-tól megbízhatóan mérnek/, egy páramérővel meg tudjuk állapítani.
Nekem ez egész jól működik: https://www.mall.hu/idojaras-allomas/tfa-30-5027-02-digitalis-homero-higrometerrel-100017781920?utm_source=arukereso.hu&utm_medium=cse&utm_campaign=MP&utm_content=EB058&utm_term=100017781920
Párásítani egy párásító eszköz segítségével /ez kicsit drágább módszer/, de egy egyszerű megoldással is lehet. Tegyünk vízzel teli edényeket a radiátorra, vagy közvetlen a növényünk alá, úgy, hogy a növény ne tudja felszívni a vizet, vagy vegyünk egy vizet spriccelő flakont, és fújjuk meg a növényt ezzel. /Orchideáknál óvatosan! A levél tövében megmaradhat a nedvesség, ez a növény pusztulásához is vezethet!/ Amennyiben párásítunk a lakásban, úgy a megfelelő szellőztetésre is figyeljünk /penész kialakulásának veszélye miatt/, de soha ne nyissunk közvetlen a növényeink mellett ablakot!
Párásító eszközökből rengeteg féle létezik, egészen a 2-3 ezer Ft-os készüléktől, egészen a több 100 ezer Ft-os készülékekig. Ha csak 1-2 növényünk van, illetve nem kell nagy helységet párásítani, nyugodtan használhatunk olcsóbb kivitelű párásítókat is, de mindenképpen olvassuk el a készülékhez tartozó leírást, még vásárlás előtt. Nyugodtan használhatunk aromaterápiás párásítót is olaj nélkül, vagy Teafa, esetleg Neem olajjal, hiszen ezek még a gombaölő hatását is élvezhetjük. Ezek elég erős illatú olajok, tartsuk be az adagolást hozzájuk. Példa készülékekre:
8: Huzat:
Ezt a témát már az előző részben is érintettem, és sokkal többet nem is lehet, és kell is róla beszélni. A növényekről általánosságban elmondható, hogy nem tűrik a huzatos helyeket. Amikor reggel ablakot nyitunk, vagy nyáron éjszakára, soha nem hagyjunk növényt olyan helyen, ahol huzatban van.
9: Por:
a lakásunk levegője bárhol is legyen az országban, bizonyosan poros, valamilyen szinten. A növények levelein hajlamos a por idővel lerakódni. Ez nem csak esztétikai problémát okozhat, hanem könnyebben megtelepedik a kártevő is a növényen, és mivel ők a leveleiken keresztül lélegeznek, káros is lehet, ha eltömődnek a levelek pórusai. Egy egyszerű szivacsos letörölgetéssel elég akár fél évente is, megelőzhetjük az ebből adódó bármilyen probléma kialakulását.
10: Tápozás:
Általánosságban igaz, hogy a növényeknek tápozásra van szükségük a megfelelő növekedéshez. Ezt többféleképpen is megtehetjük:
- mesterséges műtrágyákkal
- természetes baktériumokból álló természetes tápokkal
- Aquaponiában halürülékkel /tudni szeretnéd mi is az az Aquaponia? Itt megtudhatod: https://www.youtube.com/watch?v=YltVDVgPU8s&t=6s&ab_channel=Adriflowersmentesvirag
- élesztővel: https://www.adriflowers.hu/jegyzetek/eleszo-hasznalata
- használhatunk még banánt, kávé zaccot stb…
- marhatrágya, tyúktrágya, lótrágya /csak érett trágyákat használjunk!/
Aquaponia videók:
Minden mesterségesen előállított táp csomagolásán fel kell tüntetve legyen az ásványi anyag tartalom. Mindig az N-P-K tartalmat keressük, hiszen ez a legfontosabb a növényünk számára, ha ezen felül még más anyagokat is tartalmaz a táp, az csak jó lehet. Én nem fogok itt márkákat ajánlani, nem is tudok, hiszen ahogyan vegyszereket, ezeket a szereket sem használom. Persze itt is van kivétel! Mint ahogy mindenhol, a kivétel erősíti a szabályt!
A Nátrium túlsúlyos táp a leveleket erősíti, és magát a növényt. Ezt zöld növényeknek adhatjuk, vagy tavasszal pl. a bougainvilleának, és minden olyan növénynek ami majd virágozni fog. Aztán amikor a virágzásra készülnek ezek a növények, akkor ezt elhagyjuk, és megkezdjük a P-K túlsúlyos /foszfor, kálium/ tápok adagolását. Ez a virágzást segíti majd elő.
Példák:
N-P-K : 10-10-10 /ez egy kiegyensúlyozott táp, bármikor adható
N-P-K : 20-10-10 / ez a nátrium túlsúlyos, zöld növényeknek, tavaszi kezdő táp virágzóknak
N-P-K: 10-20-20 /ez a virágzás megindításához való táp virágzó növényeknek, kora nyártól az első virágbimbó megjelenéséig adható
A számok természetesen minden tápon eltérőek, itt most az arányok feltüntetése volt a cél.
Tápozásra a legtöbb növénynek tavasztól őszig van szüksége, de itt is vannak kivételek: a Hawaii pálma pl. télen virágzó növény, így nála ősszel kezdhetjük a tápozást virágzást elősegítő táppal, és őt nyáron nem tápozzuk. Van még egy-két orchidea fajta is pl: Cymbidium, Dendrobium Nobile, amik szintén télen kezdenek virágozni. Náluk is „fordítva” tápozzunk, vagyis nyáron kezdjük a tápozást.
Minden növényre igaz: amikor virágzik, ne tápozzuk!!! Hamarabb elvirágzik így a növényünk!
Már említettem, hogy nem használok mesterséges tápokat, kivéve 1-2 esetet. Ezek a Plumériák, és az Adeniumok. Most vagyok éppen abban a fázisban, hogy keresem az alternatívát arra, hogy ezeknél a növényeknél is ki tudjam váltani a mesterséges szereket. Addig is : 20-20-20-as tápot ajánlok hozzájuk, majd virágzáshoz: 15-30-20, 15-30-30, vagy hasonló számokkal rendelkezőeket. Ezek a növények annyira más környezethez vannak szokva, hogy sajnos nem lehet másképpen virágzásra bírni őket.
Tápok vávárlása:
https://www.adriflowers.hu/kiegeszitok/tapok-tragyak
11: Téli növényvilágítás:
A lényeg tömören: a növényeknek télen is megfelelő mennyiségű fényre van szüksége. Szinte biztos, hogy kevés fényhez jutnak ilyenkor a növényeink, még ha ablakban vannak is, ezért fontos ezt a fényt pótolni. Kivéve ez alól a teleltetős gumók, kaktuszok. Erről a témáról is taláhatattok, két információban gazdag cikket nálam, ezért most ezt sem fejtem bővebben ki: https://www.adriflowers.hu/jegyzetek/teli-novenyvilagitas-87, https://www.adriflowers.hu/jegyzetek/szakirodalom-novenylampahoz-86
+ 1 téma:
A kártevőirtás. Sajnos mindenki megküzd előbb, vagy utóbb a maga kártevőivel. Lehet, hogy valaki azt mondja, hogy nála nincsenek soha, és nem is használ semmilyen vegyszert, de én ezt finoman szólva is füllentésnek tartom! Én is használok szereket, de megtaláltam a vegyszerek alternatíváit, amik sem állatra, sem emberre nem veszélyesek, de főleg nem vegyszerek!
Erről találtok két külön cikket is, ahol a kártevők fotóit, és az ellenük bevetett BIO szereimet is megtaláljátok:
https://www.adriflowers.hu/index.php?route=information/information_list&list_id=2&filter_tag_id=9
Vásárlás:
https://www.adriflowers.hu/kiegeszitok/noveny-vedo-apolo-szerek-bio
Sok sikert!