Aquaponia saját tapasztalat

Adriflowers

Leírom hogyan készült a miénk, és beleírom, azt is, amit ma már másképpen csinálnék az eltelt idő tapasztalatából kifolyólag.

Az Aquaponia egy olyan üvegház, ahol halakat tartunk egy, vagy több tartályban. Ebben a vízben fellelhető ürülékkel trágyázzuk az üvegházban élő növényeket. Az egész rendszer föld nélkül működik. A halak alól a vizet egy csőrendszeren keresztül szállítjuk a növények alá, és mivel ők nem földben vannak, ezt a vizet, melyet a növények időközben megszűrnek, ezt visszaszállítjuk a halakhoz. Nagyon sok vizet megspórolunk így és trágyázásra sincsen szükség.

Az én ismereteim ebből a témából az internetről származnak, de ott szinte semmi komolyabb és használható információt nem találtam, ezért szinte magam próbáltam megfejteni a működése lényegét. Egyetlen kedves debreceni fiatalembert találtam, aki megmutatta nekem a saját működő Aquaponiáját, ez szolgált némi segítségül a megépítésben.

Az alappal kezdjük:

Az alapterület legyen mindenképpen téglalap formájú, a földbe besüllyesztve, /ez a hő megtartás miatt fontos/, és a hosszú oldal nézzen mindig dél felé. Ez az egyik legfontosabb adat, ami nélkül nem biztosított a „helyes” működés. Az alapnak én egy kb. 120 cm mély gödröt ásattam. A terület nagyságát azért nem írom le, mert ez nálunk hely függő volt, és ezért kisebb lett, mint az ideális lenne. E miatt nekünk emeletes lett, de ezt tényleg csak akkor ajánlanám valakinek, ha jobban ért hozzá, és kicsit másképpen építi, mint mi.

Tehát a gödör kiásása után, érdemes egy szigetelő anyagot használni, amivel körben, és az alját is kiszigeteljük. Az aljába a megfelelő kavicsréteg után, én 10 cm-es betonréteget öntettem. A falakat zsalutéglából 20x30x50-es méretből raktuk, vasalással, és természetesen betonnal kiöntve.

Erre a fal tetejére, ami ugye most a föld szintjével van egy vonalban, szintén lehet egy szigetelő réteget fektetni. Erre építjük fel a falak váz szerkezetét. Mivel ez egy üvegház, az oldalai, üvegből, vagy polikarbonátból készülnek. A váz szerkezet lehet vas, vagy fa, de akár alumínium is. Itt eltérések vannak a hőszigetelő képességekben, és természetese az árban.

A miénk vasszerkezetre készült, hőszigetelt üvegezéssel. A polikarbonátnak szerintem több hátránya is van, de mindenki döntsön belátása szerint.

A hátsó falra szendvicspanelt tettünk, és a hátsó fal folytatásaként az oldalfalak egy részére is, és erre a hátfal és oldalfal közé eső tető részre is. Ez azért fontos, mert a hátsó falakra hordókat tettünk feketére festve, vízzel töltve, olyan magasságban, amennyit csak lehetett. Ezeket a hordókat védjük oldalról is a naptól, hiszen az elölről beeső fényt szeretnénk majd használni arra, hogy melegítsük a hordókat. A hátfalat belülről hő tükör fóliával ragasztottuk ki.

Az elülső tető dőlésszöge 50-55 fok legyen! Ez a második legfontosabb műszaki adat, ami nélkül nem lesz sikeres a működés. A tető dőlésszöge biztosítja azt, hogy a nyári órákban ne érje a nap a hordóinkat, télen viszont igen.

Itt megírom az emeletes Aquaponia hátrányát: amennyiben nem tökéletes a tervezés, a hátsó falon lévő tálcák takarni fogják egymást, illetve az első részben, én két sort is elhelyeztem, ami szintén takarja a hátsókat. Sajnos az alap túl keskeny lett nálunk, így közel van az első sor a hátsókhoz, és az említett árnyékolás miatt, nem túl ideális így a növényeknek, és valószínű a hordók sem kapnak elég fényt.

Télen a legnagyobb hidegben is egy minimális kis elektromos fűtéssel tartja a ház, még a legnagyobb hidegben is /-15/, a +5 fokot. Mindezt 5m-es! belmagasság mellett!

Az IBC tartályokat használtan, kimosva vettük. Arra vigyázni kell, hogy ne vegyszereset vegyünk! Elvágjuk őket három felé. Az alját és a tetejét tudjuk majd használni. Ezeket a tartályokat összekötjük egymással, vízvezeték csövekkel. A tartályokat megtölthetjük kaviccsal is, de arra érdemes vigyázni, hogy mosott legye, mert a finom homokszemek tönkretehetik a szivattyúnkat.

A kavics helyett, vagy együtt vele, lehet használni még egy bizonyos agyaggolyót is. Én Liaflor nevűt találtam jó árban, nagy tételben.

A tálcák lefolyó nyílását egy szifonnal zártuk le. Ehhez találtunk egy videót az interneten, és az alapján készítettük el az automatán működő leeresztőt. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos szintig megtelnek a tálcák, majd amikor elér egy szintet a víz, akkor leereszti önmagát.

Ülepítő edénynek, mi csak egyetlen kis hordót használunk, a hely szűke miatt, de van, akinél minden egyes tálca alatt van egy db. A halas tartályok alján három műanyag cső van lefektetve, összekötve a kifolyó csővel. Mivel nálunk két halas medence van, ezért összekötöttük a kettőt, a vízszint egyenletes tartása miatt.

A szivattyú egy 1600 w-s kerti szivattyú, de sajnos nagyon hamar javításra szorul a homokszemcsék miatt, ami a kavicsok alól jön ki. Mi vegyesen használtunk kavicsot és agyaggolyót. Bár ez a teljesítmény 20 tálcára, és 5 méter magassághoz lett „tervezve”, egy 1 szintes építményben, is érdemes a szivattyút okosan megválasztani.

Nekünk egy komoly vasszerkezet is fel van építve a tálcák elé, mert ezek közlekedünk, de természetesen létráról is meg lehetett volna oldani az ültetést, bár sokkal kényelmetlenebb lenne. Ez egy házi használatra készült nem emeletes Aquaponiában nem is merül fel kérdésként.

Az elektromos rendszer kiépítése sok pénzt vihet el, de szerintem nagyon sok mindent megold. Nálunk a fenti része két szellőző ablak van, amire elektromos nyitószerkezetet terveztem. Ennek a vezérlését is a központi rendszer oldja meg.

A két oldalán a háznak belül egy PVC cső jön fentről lefelé, amibe fent két ventilátor van. Amikor fent nagy a meleg, akkor bekapcsolnak. A szivattyút nem működtetjük szünet nélkül, hanem ez is egy vezérlő egységre van kötve. Időnként bekapcsol. A hőmérséklet, és páramérő is ebben a vezérlő egységben van.

A halakhoz betettünk egy kis levegőztetőt, de ez szinte csak akváriumi méretű, nem egy drága dolog. Ez viszont állandóan megy.

Összefoglalás:

Amennyiben megteheted, és a pénztárcád engedi, használhatsz tervezőt, alumíniumból lehet a szerkezet, és a fűtést is már meg lehet oldani másképpen, nem kellenek a hordók.

Mi a legolcsóbb változatot választottuk, amit csak lehet. Az egészet én terveztem, a párommal és édesapámmal építettük a két kezünkkel. Ismerőst hívtunk az alap, és a szerkezet felépítéseshez, a hegesztési munkákhoz. Az üvegezést az édesapám, és testvérem készítette. Budapest mellett voltunk saját autóval használt szendvicspanelért, a hordókat is használtan szereztük, ismerőstől. A vízcsövek és az üvegek újak voltak, de a tartályokat is már használtan vettük. Mi mentünk el minden alapanyagért személyesen.    

Az elején próbálkoztunk fűszereket ültetni, amik nagyon gyorsan, és szépen nőnek, de volt sok minden, amiről hamar lemondtunk. A retek nálunk csak a zöldjére nőtt, ugyanígy a répa is. Az eper is elég kicsike lett. Ezután elkezdtünk dísznövényeket tartani benne, ami viszont bevált. A paradicsomot nem lehet szinte kiirtani sem. Lehet, hogy mi nem voltunk elég kitartóak, vagy lehet, hogy az egy szintes Aquaponia másképpen viselkedik, de nekem kicsit csalódás volt. Ami viszont ellensúlyozza az a dísznövények sikere.

Ezekből a fentebb említett okokból nem merném kijelenteni, hogy nem jó egy ilyen szerkezet otthon, de tény, hogy nem olcsó, és télen meleget és fényt pótolni sem egyszerű /amennyiben télen is használni akarjuk/, már ha egyáltalán lehetséges. erről még nem győződtem meg.

Van még két nagyon fontos dolog, amit meg kell említeni.

A halak és a növények aránya nagyon fontos. Mi semmilyen viszonyítási alappal nem rendelkeztünk. Vettünk bele egy bizonyos darabszámú halat, és ültettünk növényt. Nekünk sikerült eltalálni az arányt, mert vízminőség mérés után szerencsére mindig jó értékeket kapunk. Nem kell bonyolult dologra gondolni. Ez egy tesztcsík, amit a vízbe kell tartani pár másodpercig. Ma már létezik kerti tóban is használható biológiai anyag, ami visszaállítja a víz minőségét, ha gond lenne és a halakat sem bántja.

Természetesen nem csapvízzel töltöttük fel a rendszert, hanem esővízzel. Ennek időnként a pótlásáról is gondoskodni kell. A halak fajtája, szinte mindegy. A kényesebbek, nem biztos, hogy sokáig megélnek benne, nekünk például még pisztrángunk nem volt, de törpeharcsa, aranyhal, keszeg, kárász, tok, ők mind jól megélnek. Az etetésükről is gondoskodni kell. Télen van, hogy csak heti 1-szer. Nyáron akár naponta is.

A másik, az a kártevők elleni védelem. Mivel a halak miatt semmilyen vegyszert nem lehet használni, ezért keresni kell Bio módszereket. Én ragadozó atkákat, katicákat, sárga, és kék lapokat használok, de rendszeresen védekezni kell. A fürkészek betelepítése is egy jó dolog lehet, de ők sajnos élelem hiányában el is hagyják az üvegházat egy idő után. Zöldségeknél is előfordulhat kártevő, nálunk is volt már a fűszereken is például.

Végszó:

Amennyiben az a kérdésed az Aquaponiával kapcsolatban, hogy: Akkor most végülis megérte, vagy nem? Erre nem tudok neked egyértelmű választ adni. Nem bántam meg, inkább csak azt, hogy talán nem próbálkoztam eleget a konyhakerti növényekkel, és hogy az építést lehetett volna másképpen is csinálni. Itt is azt mondanám, mint a házépítésnél szokás: az elsőt az ellenségednek, a másodikat a barátodnak, a harmadikat magadnak építed. Én a másodiknál megállok! :)

A hely nálunk adott volt, szerintem kihasználtuk maximálisan a helyi viszonyokat, de ez nem lett tökéletes az Aquaponia számára. A dísznövényeim viszont szeretik, amiket én ültetek magról, és nem mellesleg, ha szereted a halászlevet, és a halat, főleg a törpeharcsát /sütve imádom, és ezeket horgászoktól még ingyen is kaphatsz/, akkor úgyis addig kísérletezel, amíg be fog válni. Én most dísznövények termesztésére használom, főleg nyáron.

Sok múlik a műszaki felépítésen, a kitartásodon, de lehet, hogy valakinek azonnal beválik. Ezt nem lehet kijelenteni. Akivel én kapcsolatban álltam, akiről először hallani lehetett, hogy csinált ilyet, ő megépítette volna az enyémet is, de akkor nem volt annyi pénzem rá, hogy kifizessem. Ő vállalt volna garanciát a működésre is. Még az is lehet, hogy megérte volna.

Az  Aquaponia megtanított egy nagyon fontos dologra. Lehet vegyszer nélkül is élni, és növényeket termeszteni is. Bár lehet, hogy ez egy Aquaponiában körülményesebb, kicsit macerásabb, de én a lakásban, és az udvaron sem használok már vegyszereket, sem a növényeim kártevői ellen, sem a háztartásban. Szeretnék ezzel a kevéske „jótéteménnyel” valamit visszafizetni a természetnek a sok szépségért, amit nekünk ad.

Bekerülési költség 2017-ben: 2,2 millió. Ez a fentebbi leírásban szereplő saját Aquaponia ára volt.

Aqua videóim: https://www.youtube.com/channel/UCJKy8PkbdYaXDwpidbueG6g/search? query=aquaponia

Magyarország mezőgazdasági területének 80 %-a, alkalmas lenne arra, hogy vegyszerek nélkül gazdálkodjunk rajta. Ezt nem én találtam ki, tőlem sokkal okosabb emberek mondják ezt. Csak egyetlen dolog hiányzik ehhez: az emberi akarat!

Amennyiben érdekel, hogyan lehet dísznövényeket tartani vegyszerek nélkül, látogass el az oldalamra, ahol sok érdekességet is olvashatsz a növényekről, amiket én tartok: https://www.adriflowers.hu/jegyzetek