Kétféle módszer van a tápanyagok pótlására: szerves trágyával, vagy műtrágyával. Biztosan sokan tudjátok már, hogy a Facebookon a nevem „mentesvirág”. Ez azért van, mert én egyáltalán nem használok vegyszereket kártevőirtásra, és amennyire csak lehet szinte semmi műtrágyát. Van sajnos olyan helyzet, azonban amikor ez elkerülhetetlen. A szabad földbe kiültetett növényeimet egyáltalán nem műtrágyázom, de van olyan cserepes növény, amelyiknél bizony használnom kell műtrágyát is. Sokan keverik a műtrágya fogalmát a növényvédő szerekkel. A műtrágya olyan elemeket juttat a talajba, amelyekre a talajnak szüksége van, tehát a hiányzóakat pótolja. Megfelelően alkalmazva a műtrágyák csak minimális káros hatással vannak a környezetre nézve. Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják (tápelem-arányok és aránytalanságok megszüntetése, túlzott savasság vagy lúgosság tompítása stb.), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre az addig terméketlen földeken. Ha több tápanyagot juttatunk be a talajba, mint amennyire a növényünknek szüksége van (pl. egyenetlen kiszórás esetén) akkor jelentkezik mellékhatás. Ez szabad földben, és cserépben egyaránt előfordulhat. Tehát, a műtrágya egy vegyi anyag, és ha rosszul adagoljuk, mind a növényekre, mind a környezetre nagy veszélyt jelenthet. Épp ezért a műtrágya alkalmazásánál nagyon fontos a megfelelő adagolás betartása, mert máskülönben az összes növényünket kiégethetjük.
A műtrágyák koncentráltan tartalmazzák a szükséges makro és mikroelemeket, többek között megtalálhatók benne a nitrogén, a foszfor, a kálium. A nitrogén főleg a növények vegetatív növekedése során fontos, főleg a lombfelület egészséges fejlődéséhez szükséges. A levélzet után kialakuló termések számára a nitrogén fejtrágya fontos elem lehet. A foszfor a terméskötődéshez szükséges, a termésmennyiséget nagyban befolyásolja a talaj foszfor tartalma. Ennek hiányában a növények gyökérzete nem tud megfelelően fejlődni, ezáltal pedig a növény sem tud megfelelő ütemben növekedni. A foszfor tartalmú műtrágyák vízben nem oldónak, érdemes közvetlenül a gyökérzethez kijuttatni. Egyszeri adagja a kiskertben 3-5 dkg/nm. A kálium a termés minőségére van hatással, főleg a gyökérzöldségek raktároznak nagyobb mennyiségű káliumot. Ennek hiányában a növények levélszéle sárgulni kezd, és a levélcsúcs pedig barnás színt ölt. Ősszel érdemes kijuttatni, 2 dkg/nm mennyiségben és érdemes a gyökérhez közel levinni.
Mindezek ellenére én idegenkedem ezektől a szerektől. Miért kaphatóak mégis nálam, és miért használom, ajánlom ezeket? Vannak növények, amelyek nincsenek a mi éghajlatunkhoz szokva, pl.: Sivatagi rózsa, Pluméria, Vanda orchidea. Ezeknél a növényeknél szoktam azt mondani, hogy sajnos műtrágyát is használnunk kell ahhoz, hogy minél szebbek legyenek. Ezek a növényeink, főleg cserépben vannak /kivéve Vanda/, így ezekből a szerekből nem jut majd a kerti földbe. Még az elhasznált átültetés utáni föld, amit a komposztra öntünk, az sem szennyezi el a komposztunkat, hiszen ezek az anyagok idővel elbomlanak.
Manapság egyre több helyen lehet megvásárolni a levéltrágyát, amely a makro elemeken kívül mikroelemeket is tartalmaz (vas, mangán, bór, cink, réz és molibdén). Ezek a műtrágyák a levélen keresztül sokkal gyorsabban fel tudnak szívódni. A műtrágyák hőtől távol, és 32 °C-nál alacsonyabb hőmérsékleten tárolandók. Az AN (ammónium-nitrát) alapú műtrágyákat a karbamidtól elkülönítve kell tárolni.
Szerves trágya:
A szervestrágyázáson legtöbbször az istállótrágya kijuttatását értjük, és a szerves trágya kevésbé drasztikusan módosítja a talaj tápanyag összetételét, mint a műtrágya. Természetes létezik már tyúk, vagy lótrágya is, amit szintén lehet használni.
A frissen felszedett istállótrágya még nem alkalmas tápanyag utánpótlásra, hiszen kiégeti a növények gyökerét, épp ezért ha istállótrágyához jutunk, azt először érlelni kell, mielőtt felhasználjuk. Az érlelet szerves trágyát már nyugodtan használhatjuk a talaj javítására. Általában ősszel kell a szerves trágyát kijuttatni, de nyugodtan használhatjuk év közben is. 4-10 kg/nm-es adaggal. Manapság már kapható pellet, és porított formában is, melyeknek kijuttatása könnyebb így.
Mindegy milyen trágyát használunk, a lényeg, hogy egyik adagolását se vigyük túlzásba. Ha nem vagyunk tisztába a kerti talaj tápanyag összetételével, érdemes egy szakember segítségét kérni, hiszen lehet, hogy a kert egyik sarkában, nitrogénben gazdag a talaj, míg a másikban épp ebből van túl kevés. Ezért fordulhat elő, hogy míg az egyik zöldségnövény gyönyörű szép kertünkben, addig a másik fajta még csak nem is fejlődik, mivel a növényeknek is eltérő a tápanyagigénye.
Tehát amit én ajánlok, az az, hogy mindenképpen csak természetes trágyát használjunk, és csak azoknál a növényeknél váltsunk műtrágyára, ahol feltétlen szükséges.