Növények hiánybetegségei
MENTES VIRÁG, ADRIFLOWERS·2020. ÁPRILIS 13. HÉTFŐ·OLVASÁSI IDŐ: 3 PERC, Mik a növények hiánybetegségei, és miért alakulnak ezek ki? A növényeknél akkor beszélünk hiánybetegségről, ha a tápozás nem megfelelő, vagy a földből nem jut megfelelő ásványi anyaghoz a növény. Ebből kifolyólag nemcsak esztétikai hiba alakul ki a növényen /pl: foltos levelek/, de a fejlődésének, vagy virágai kineveléséhez is nagy hátrányt szenved. Ezen kétféle módon segíthetünk: átültetés, vagy tápozás.
Az átültetés egyes növényeknél, általában 1-2 évente szükséges, hogy mint említettem a földből megfelelő tápanyaghoz jussanak, majd az év folyamán a tápanyag utánpótlás is fontos. Átültetés után 2 hétig ne tápozzunk.
Az agyaggolyóban, vagy mohában, esetleg parafán tartott növényeket lehet ritkábban átültetni, itt csak a cserép kinövésére kell figyelni, de itt is fontos, még fontosabb a tápanyag utánpótlás, mint a földbe ültetett társaikénál.
A tápanyag igénye minden növénynek kicsit más. A megvásárlás után érdemes utánanézni a növény igényeinek. Ha egy növényt átültettünk, jól érzi magát, virágzóképes korban van, de nem virágzik, akkor kaphat külön virágzást segítő tápoldatot. Magas foszfortartalom jellemzi ezeket a tápokat.
A növényi tápanyagokat hagyományosan makro- és mikroelemekre osztjuk.
Makro elemek a nitrogén (N), a foszfor (P), a kálium (K), a kalcium (Ca), a magnézium (Mg) és a kén (S).
A mikroelemekhez soroljuk a vasat (Fe), a bórt (B), a cinket (Zn), a mangánt (Mn), a rezet (Cu) és a molibdént (Mo). Utóbbiakat nyomelemeknek is hívjuk. A növényeknek főleg a makro elemekre van szüksége, a mikroelemekre nagyon kis mennyiségben.
A növények kezdetben szárukat és a lombtömegüket fejlesztik. Ezt a szakaszt növekedési vagy vegetatív szakasznak nevezzük. A növekedési szakasz után a növények az úgynevezett generatív fázisba lépnek, amikor virágot és termést hoznak.
A növekedéshez sok nitrogén kell, míg a virágzáshoz nagyon sok foszfor és kálium. A raktározó szervek kifejlődését a kálium segíti elő. Ezért például a kaktuszok, illetve a fák számára a magas kálium arányú tápoldat a kedvező. A levéldísznövényeknek (fikusz, filodendron, pálma, jukka) magas nitrogénarányú, míg a virágukkal díszítő szobanövényeknek (ciklámen, fokföldi ibolya) és a virágzó balkonnövényeknek (muskátli, fukszia, bakopa, lobélia, verbéna, petúnia, balkon aranya) magas foszfor- és káliumarányú tápoldat a legjobb.
A legtöbb tápoldatos flakonon-zsákon, rajta van az NPK /nátrium- foszfor-kálium/ arány. Ez a három legfontosabb tápanyag, melynek százalékos eloszlása alapján választhatjuk ki a nekünk megfelelőt.
Nyáron lehet hetente tápozni, télen 2-3 hetente. A kaktusz talán az egyetlen kivétel, őket 3-4 hónapig locsolni sem kell.
A túlzásba vitt tápozás, károsíthatja a növényeket!
Én minden növényemhez élesztős locsolást, áztatást /lásd egy másik jegyzetben, videóban/ alkalmazok. Van 1-2 növény, aminél a virágzáshoz foszfort használok /Adenium, Pluméria/, egyébként marhatrágyát, tehát csak szerves anyagokat!
Videók: https://www.youtube.com/channel/UCJKy8PkbdYaXDwpidbueG6g
